Vállalkozói Zóna - Stratégia
A projekt színhelyéül szolgáló Bódva-vidék hazánk egyik leghátrányosabb helyzetû
térsége. Itt szinte minden olyan gazdasági és társadalmi folyamat érzékelhetõ,
ami kedvezõtlenül befolyásolja egy térség fejlõdését. Ide tartozik a munkalehetõségek
hiánya, az ebbõl eredõ elvándorlás és a falvak elöregedése.
A földrajzi és kulturális szempontból összetartozó Bódva-völgy területi lemaradásának
egyik oka éppen a hagyományos gazdasági egység országhatárral való megosztásában
rejlik. A megosztottság fél évszázad alatt mindkét oldalon iparhiányos, a nagyipari
centrumoknak gazdaságilag alárendelt perifériákat alakított ki. Ugyanakkor a
térség gazdag olyan értékekben, melyek gazdasági hasznosítására a posztindusztriális
korszak elindulásával nyílt meg a lehetõség. A korábbi iparosításból való kimaradás
következtében megõrzött természeti és kulturális környezet egyaránt rejt magában
gazdasági lehetõségeket. Az egyedi ízeket és bio minõséget megjelenítõ kisüzemi
élelmiszer feldolgozás, a gyógy- és fûszernövények és erdei termékek elõállítása,
feldolgozása, valamint a kézmû- és kisipar, adottságaik ellenére alig van jelen
a térségben. A térségben elõállított hozzáadott értéket a helyi adottságok kiaknázásával
növelõ fenti tevékenységek megtelepítése a térség jövedelemtermelõ és foglalkoztatási
pontenciálja szempontjából egyaránt létfontosságú.
A helyi adottságok hasznosítása körébe tartozhat pl. a kassai vasgyárban, vagy
a borsodi vegyiparban elõállított alapanyagok kisipari tovább-feldolgozásának
országhatárokon átnyúló megszervezése, vagy a térségben megtermelt alapanyagok
integrációban történõ feldolgozása. A feldolgozó üzemek belépése visszahat az
alapanyag termelésre is. A méretgazdaságosság szempontjait figyelembe véve egy-egy
üzem alapanyaghátterének és szakképzett munkaerõigényének biztosítása az együttmûködõ
térségek méreteit külön-külön meghaladja, de együttesen már eséllyel léphetnek
fel.
Az aprófalvas településszerkezetbõl adódóan nagyüzemek megtelepedésére a térségben
sem a munkaerõ-koncentráció alacsony foka, sem az azonos szakképzettségû munkaerõ
kisebb tömege, sem a környezeti fenntarthatóság szempontjai alapján nincsen
mód.
Maximum 100-150 fõt foglalkoztató, de még inkább 20-50 fõs kisüzemek jöhetnek
szóba. A magyarországi szakaszon jelenleg rendelkezésre álló 2000 fõ munkanélküli
lekötése ilyen kisüzemekbõl 20-40 megtelepedését feltételezi. Ezeknek a vállalkozásoknak
célszerûen nem egyetlen településen, hanem a völgy mentén zónaszerûen elhúzódva
kell megjelenniük.
A kis- és középvállalkozások térségi megtelepítése sajátos vállalkozásfejlesztési
eszközöket kíván. A megfelelõ infrastruktúrával ellátott telephelyeknek és az
üzleti szolgáltatásoknak kiemelt szerep jut ebben a folyamatban. A kisvállalkozások
nehezebb indulása inkubációs tevékenységek mûködtetését is feltételezi. Az ehhez
szükséges menedzsment szervezet a méretekbõl adódóan minden érintett településen
nem, csak térségi szinten építhetõ ki és mûködtethetõ gazdaságosan.
Letölthetõ dokumentumok
|
