Csereháti Kézmûves Mûhely - Üzleti Terv összefoglalása

Készítette: REG-LEX Bt. (2006)

Háttér

A Csereháti Településszövetség 1996-ban kidolgoztatta a Cserehát-Hernád-Bódva Vidék Kézmûves Fejlesztési Stratégiáját. Ennek szellemében 2003-ban az OFA, 2005-ben a ROP3.2.2. program támogatásával a kézmûvesség mûszaki és humán feltételeinek megteremtését célzó projekteket indított. Idõközben a térségben más kézmûves projektek is futottak, melyek szintén kialakítottak bizonyos kapacitásokat.
A kézmûves stratégia megfogalmazása óta eltelt 10 évben tehát összesen kilenc településen (nyolc kézmûves házban) 10 mûhely alakult ki és kb. 40, kézmûvességet piacképes színvonalon mûvelõ mester keresi boldogulásának lehetõségeit.

A kézmûves együttmûködés megalapozásakor a partnerek figyelemmel voltak arra, hogy miközben a kézmûvesség a 21. század elején reneszánszát látszik élni:

• A kézmûvesség nem lehet ugyanolyan, mint volt akár egy évszázada, de akár csak egy emberöltõvel ezelõtt, hiszen megváltoztak a társadalmi, gazdasági körülmények és ezzel együtt az életmód, a szükségletek, az ízlésformáló tényezõk. Mások ma már a készítõk és nem ugyanazok a felhasználók sem, nem is beszélve az alapanyagokról. Az egykor használt eszközök formájukban és funkciójukban is továbbélnek, nem másolatai az egykori eredetinek, de anyagukban és díszítményeikben hasonlóak, a mai igényeknek megfelelõek.
• A mai kézmûvesség alapvetõ jellemzõje a turizmussal való összefonódása. Az adott hely vagy térség arculatát, kulturális hagyományait visszatükrözõ iparos tevékenységnek nem csupán a végterméke, hanem maga az alkotás folyamata is eladható termékké vált. A hagyományos technikák bemutatása nem csupán az ismeretek bõvítését, elidegenedett világunkban a munka tárgyának és az alkotó embernek valamely korábbi hagyományokhoz való nosztalgikus visszatérésen alapuló megértését jelenti, hanem a kreativitás kibontakozására, a kézzelfogható eredményre vezetõ munka örömének megélésére lehetõséget adó élmény is. Ezek az élmények pedig - ha ügyesen szervezik, körítik õket, komoly turisztikai vonzerõt jelenthetnek.

A régióban egyre több kézmûves alkotó, mûhely létezik. Õk részben konkurenciát, részben potenciális partnereket jelentenek. Ezzel együtt is összességében elmondható, hogy a hagyományos eljárással és alapanyagokból készülõ kézmûves termékek értékesítésével nem igazán találkozhatunk a bolti kereskedelmi forgalomban. A turisztikai helyekhez és rendezvényekhez köthetõ kirakodóvásárokon találhatunk kézzel készített termékkel.

A kézmûves termékek értékét, egyediségét nagyban veszélyezteti az üzletekben rendkívül alacsony áron forgalmazott, többnyire kínai eredetû "szériatermék", a felületes, alapvetõen az ár alakján döntõ vásárlókat azonban hamar megtévesztik és vásárlásra ösztönzik ezen "bóvli" termékek. Az egyes termékcsoportok elõállítási költségeinek számbavétele során kiderül, hogy az alapanyagárakat sem érik el ezen termékek értékesítési árai.

A kézmûvesség nem egyszerûen betanított munka. Mivel a munkás a termék egészének elõállítását végzi, a minõségért is õ a felelõs, ugyanakkor beleviheti a termékbe egyéniségét, saját fantáziáját is. A mesterségek többsége kreatív, az anyagot jól ismerõ, ugyanakkor a turizmushoz való kötõdés miatt az emberekkel is bánni tudó munkást kíván. Ezért nem várható, hogy a ma oly nagy számban fellelhetõ munkanélküliek bármelyike ezekre a szakmákra alkalmas.

Célkitûzések

Általános célkitûzés

A Cserehát térségében kézmûves tevékenységet folytatók összefogása színvonalas térségi kézmûves termékválaszték és turisztikai programlehetõségek közös bõvítése érdekében a kézmûvességbõl származó bevételek növelése céljából.

Piacszegmentáció

A megcélzott célcsoportok és termékfajták

• a lakosság - mindennapi használati eszközök,
• a helyi közösségek - közösségfejlesztést erõsítõ kulturális programok,
• a turisták - használati eszközök és ajándéktárgyak, ill. saját maguk által készített apróbb tárgyakon keresztül az alkotás öröme,
• a kézmûves alkotók, alkotómûhelyek - alapanyagok és saját választékukat bõvítõ tárgyak,
• a vendégfogadók - vendéglátók - ízléses, otthonosságot sugárzó étkészletek, berendezési tárgyak,
• a nemzetközi kapcsolatokat szervezõ hivatalok, társadalmi szervezetek - a térségre jellemzõ, vállalható színvonalú és árú ajándéktárgyak, díjak,
• a térségi fejlesztési projektek megvalósítói -faluszépítésben, közösségi épületek dekorálásában használható tárgyak.

Az árra és praktikumra koncentráló "ökönomikusak", a természetességre, kreativitásra érzékeny "ökológikusak" és a kulturális hagyományokat tisztelõ, nosztalgikus "örökösök" számára egyaránt kínálunk termékeket.

Szövõ, hímzõ és foltvarró, kovács, fazekas, üvegfestõ, kosárfonó, seprûkötõ, papírmerítõ, gyertyaöntõ és rönkbútoros szakmákban mûködõ mestereket fogunk össze. A termékkínálatot a kézmûvesek kreativitása és a ROP. 3.2.2. projektben megvalósult terméktervezés alakította ki.

• viszonylag könnyen elõállíthatók,
• mindennapi használatra készültek,
• egyedi tervek, perszonalizáció is megvalósíthatók,
• részbe több mesterség közötti együttmûködésben készülnek,
• általában garnitúrákba szervezett, de az elemek egyenként is megvásárolhatók,
• tartalmaz gyûjthetõ kollekciókat is.

A termékstruktúrában sajátos helyet foglalnak el a turisztikai szolgáltatások, melyeknek három formáját tervezzük: a látogató, a bemutató és az alkotó programokat.

A megcélzott termelési mennyiségek tervezésében az elõzõ programok során mért teljesítményekbõl és a valószínûsíthetõ piaci értékesítésbõl indultunk ki. Eszerint az évente lehetségesen termelhetõ 30 ezer kézmûves termék 50-60%-a, mintegy 16 ezer kézmûves termék elõállításával számolunk. A kapacitás maximumhoz legközelebbi termelést a fazekasok és a rönkbútoros esetében tervezzük. A turisztikai szolgáltatás terén a térségbe látogató 1500-2000 fõ számára tervezünk programokat.

Termelési feltételek

• Dologi feltételek (mûhely, eszközök, alapanyag)
  • A telephelyek, mûszaki feltételek a célok eléréséhez alapvetõen megfelelõk. Kisebb fejlesztések, fõként a turisztikai funkciókhoz szükségesek.
  • A szállítói kapcsolatok minden mesterségben kialakultak, biztosak, a szervizelés, karbantartás terén azonban megbízható, közeli partnerekre lesz szükség.
  • Fejlesztések az alapanyag helyben történõ elõállítása, az energiafelhasználás racionalizálása és a turisztikai fogadóképesség növelése érdekében szükségesek, az alábbi bontás szerint:
    
    
• Humánerõforrások
  • A humánerõforrások motivációja, felkészültsége eltérõ. Döntõen munkanélküliekbõl váltak kézmûvesekké. Gyakorlatuk még kevés, további jellemzõjük, hogy fõ szempont számukra a jövedelemszerzés biztonsága, kiszámíthatósága. Pénzügyi tartalékaik nincsenek. A fõállás mellett csak kiegészítõ tevékenységként kézmûveskedõk valamivel jobb helyzetben vannak és munkájuk minõsége is jobb.
  • A menedzsmenthez tapasztalatokkal rendelkezõ munkatárs rendelkezésre áll.

Marketing

Az értékesítés öt fõ csatornáját kívánjuk használni:

• Helyi értékesítéssel egy jól mûködõ, élénk turizmussal bíró kézmûves ház esetében évente kb. 800 vevõ számára átlagosan 1000-1200 Ft értékû, mintegy 1500 db termék eladása tervezhetõ. (Nem minden vevõ vesz részt a bemutatón és nem minden látogató lesz egyben vevõ is) Ily módon összesen kb. 5000 db termék értékesítése célozható meg.
• A Cser-Kék hálózat tagjai mint vendégfogadók maguk is vásárlók lehetnek és rajtuk keresztül a térségbe látogató turisták további hányada is megcélozható. Évi 1800-2000 termék az immár 30 helyet magába foglaló hálózaton keresztül találhat gazdára.
• Katalóguson keresztül, megrendelés alapján 65 "nagybani" vevõ összességében 5,2 millió Ft értékû vásárlásával és az ebbõl származó 1,3 millió Ft értékesítési jutalékkal számolhatunk.
• Kiskereskedelmi bizományosi értékesítéssel boltonként havi 30-40 db-os, 20-30 ezer Ft-os, éves szinten 250-300 ezer Ft, 10 bekacsolt bolt estén 3500-4000 db-os, 3-3,5 millió Ft értékû értékesítéssel számolhatunk.
• Vásárokon, kiállításokon, évi 10 alkalommal számolva, további évi 1000-1200 db, 1,0-1,2 millió Ft értékû terméket lehet értékesíteni.

A reklámeszközök is ehhez alakítva a katalógus kiadása, az országos és regionális turisztikai kiadványokban való hirdetés, a kiállításokon, termékbemutatókon való megjelenés, a mintadarabok bemutatóra kihelyezése, a study tourok lehetnek.

Elõkészített értékesítési szerzõdések segítik az indulást.

Pénzügyi fenntarthatóság

A tevékenységek pénzügyi fenntarthatósága évi 23 millió Ft-os termékeladásból és 2,8 millió Ft-os turisztikai szolgáltatásból származó bevételek és évi 8 millió Ft dologi és 14 millió Ft személyi ráfordítások mellett, 2,7 millió Ft-os mérleg szerinti eredménnyel tervezhetõ.
A Kézmûves Mûhely szövetkezeti elven mûködõ non-profit vállalkozás, így profitra nem törekszik, a mûködés stabilitásának fenntartása mellett a jövedelmeket a kézmûveseknél igyekszik maximalizálni.

Szervezeti háttér

A szervezeti forma legfontosabb sajátossága, hogy a Partnerek döntése alapján önálló szervezet létrehozására nem kerül sor. A közös vállalkozást a partnerek közötti háromszintû megállapodások tartják fenn. Így megállapodás születik:

• az összes partner között az együttmûködés alapszabályairól,
• a Csereháti Településszövetség, mint Gesztor és a Kézmûves házak tulajdonosai között az egymás felé nyújtott konkrét szolgáltatásokról,
• a Kézmûves házak tulajdonosai és a Kézmûvesek között az egymás felé nyújtott konkrét szolgáltatásokról.

A Csereháti Kézmûves Mûhely legfõbb döntéshozó szerve a partnerek által közösen alakított Igazgatóság. Az Igazgatóság tagjai:

• a Csereháti Településszövetség, mint Gesztor által delegált társadalmi megbízatású Igazgató
• a kézmûves házak tulajdonosai
• a kézmûvesek által kézmûves házanként delegált 1-1 kézmûves.

Az induló helyzetben az Igazgatóság 15 tagú.
A közös feladatok szervezésére a Mûhely egy értékesítési menedzsert alkalmaz, aki fölött a munkáltatói jogokat az Igazgató gyakorolja.

• a termékstruktúra elfogadása évente,
• a marketing stratégia elfogadása kétévente,
• az ajánlott árak elfogadása évente,
• az éves beszámoló és pénzügyi jelentés elfogadása,
• új partnerek csatlakozásáról való döntés,
• partner kizárásáról való döntés,
• az értékesítési menedzser kiválasztása és felmentése,
• a minõsítõk kiválasztása.

• az Igazgatósági ülések összehívása évente legalább kétszer,
• az éves beszámoló és pénzügyi jelentés, a termékstruktúrára, marketing stratégiára, ajánlott árakra vonatkozó javaslatok Igazgatóság elé terjesztése,
• az értékesítési menedzser felett a munkáltatói jogok gyakorlása,
• a közösen elfogadott szabályok, határozatok betartatása,
• a kézmûves-kézmûves, kézmûves-kézmûves ház, kézmûves ház - kézmûves ház konfliktusok kezelése,
• kifelé a hálózat képviselete, szerzõdések megállapodások kötése.

• alapanyag-igények összegyûjtése, az alapanyagok beszerzése,
• a minõsítés megszervezése,
• a közös értékesítésre szánt termékek elszállítása, eljuttatása az értékesítés helyére,
• kiállításokon, vásárokon való részvétel szervezése,
• katalógus, reklám kiadványok megjelentetésének szervezése
• terméktervezés szakmai segítésének megszervezése
• képzések, továbbképzések szervezése
• egyéni minõsítések, zsûrizések szervezése
• az Igazgatóság számára elõterjesztések, jelentések készítése

Kockázatok és kezelésük

A Csereháti Kézmûves Mûhely mûködési terve több olyan feltételezést is tartalmaz, melyek nem teljesülése veszélyeztetheti a terv, ill. maga a Mûhely fenntarthatóságát.
Kockázati tényezõk a Kézmûvesek, a Kézmûves Házak, a Csereháti Településszövetség - együttesen a partnerek oldaláról és a piaci oldalról egyaránt jelentkeznek. Az utóbbiak körébe tartoznak a szállítók, a vásárlók és a konkurencia részérõl valószínûsíthetõ kockázatok, veszélyhelyzetek. Mindent összevetve, a legnagyobb kockázati tényezõt a programban maguk a mesterek képezik. Jelenlegi felkészültségük, a várható bevételekbõl következõ motivációjuk változó.

• A kézmûvesek hozzáállásának, képességeinek fejlesztése érdekében egy tréninget, majd folyamatosan továbbképzéseket szervezni.
• A kézmûvesek motivációját javító, a jövedelmeket bebiztosító megrendeléseket jelentõ térségi fejlesztési programok (faluszépítés, vendégházak, vendéglátó egységek komfortosítása, turista pihenõk kialakítása) indítása.
• Minõségi termékekbõl egy alapkészlet létrehozása, a katalógusban megjelenõ termékekbõl 5-6 db raktáron hagyása.
• A kézmûves házak terheit csökkentõ hasznosítási lehetõségek (oktatás, támogatott foglalkoztatás) felkutatása és megszervezése.
• Szakmai segítség a kézmûves házak pénzügyi és irányítási speciális többletfeladatainak megoldásához.
• Csereháti Tájközpont létrehozása, melybe a kézmûves program is beépülhet és megteremtõdhetnek a központi szolgáltatások biztosításának technikai feltételei.
• Az alapanyagok és szállítási költségek áremelkedésének ellensúlyozására saját alapanyag-termelõ kapacitások létrehozása pl. a kosárfonás számára.
• A keresletet, ill. a térségi turizmust gerjesztõ intenzív marketing tevékenység.
• Szállásadókkal való megegyezés a kézmûves házi belépõk szállásdíjba való beépítésérõl, a turisták kézmûves házakba való irányításáról.
• Az iskolák programjába a kézmûvesség beépítése, mûvészeti iskola alakítása.
• A térségben mûködõ további kézmûveseknek az együttmûködés, annak leggyengébb fokozataként a bizományosi értékesítés felajánlása.
• Részvétel a regionális együttmûködésekben.
• Regionális mintabolt létrehozásának kezdeményezése, ahhoz szövetségesek gyûjtése.

Várható hatások

A Csereháti Kézmûves Mûhely mûködése nyomán megnõ a térség turisztikai vonzereje, az átlagos tartózkodási idõ és a vendégek költése.

Az önálló fizetésre csak néhány szakma esetében elegendõ kézmûvesség teljes munkaidõs állás teremtésére csak korlátozottan, az egész programot nézve 2-3 fõ esetében valószínûsíthetõ. Lényeges azonban a családok számára ezen úton elérhetõvé váló többletjövedelem. A Csereháton évi 300-400 ezer Ft nettó jövedelem jelentõsnek mondható, alapja lehet a családok tartalékképzésének.

A pénzen túl a társadalmilag hasznos munka érzete, a kézmûvesség által biztosított alkotás öröme a valahová való tartozás közösségi élményével együtt az évtizedek óta munkahely nélkül élõk számára mentális segítséget, az önbecsülés újbóli megerõsödését hozhatja. Ez pedig a civil társadalom szervezõdésének, a polgárrá válásnak az alapja.

A helyben való bemutatók, értékesítés révén a térségbe innovációk, új minták és elfeledett régi értékek elevenednek meg. Ezzel a társadalom szélesebb köreiben növelhetõ az igényesség és alakítható a környezet- és kultúra tudatos világnézet.

A fenti hatások egyben a nõk megerõsítését is jelentik, hiszen úgy a kézmûvesek, mint vásárlóik többsége nõ.

A kézmûves tevékenységek környezetszennyezõ hatással a kialakult technológia és a tervezett mennyiségi paraméterek között nem rendelkeznek. Megoldandó azonban a mázak, festékek biztonságos tárolása, hulladékaik megsemmisítése. A természetes, részben újrahasznosított alapanyagok használata kimondottan javítja a környezeti egyensúlyt. A tevékenységek a fentebb leírt módon alakság környezettudatosságát is erõsítik, ezáltal az élet más területein is pozitív környezeti hatások várhatók.