Társadalom

1870 óta a térség népességének 20%-át veszítette el, de nem egy faluban ez az arány magasabb 50%-nál. A 80-as évek második felétõl az elvándorlás megtorpant, ami a népesség minimális mobilitási képességére vezethetõ vissza. Ez részint az életkori összetételbõl, részint az ingatlanok leértékelõdésébõl adódik. A természetes szaporodás is nõtt a 20% körüli népességarányú roma népesség többségi társadalomtól eltérõ szaporodási üteme miatt. (A gyermekgondozási segélyen lévõ nõk 80%-a roma származású)

1990 és 2000 között a foglalkoztatottság látványosan visszaesett. Miközben az aktív korú népesség száma 8 ezer fõ, az aktív keresõk aránya 66%-ról 32%-ra csökkent. A csökkenés nem kis részben a korábban több mint 50%-ban eljáró dolgozók felének kényszerû otthonmaradásából adódott. A termelõ szövetkezetek megszûnése miatt számában szintén jelentõsen visszaesett helyi munkahelyek csak az aktív korú népesség mintegy 5%-ának tudnak munkát biztosítani. A legnagyobb, a foglalkoztatottak 21%-ának munkát adó foglalkoztató az önkormányzatok és intézményeik.
Ugyancsak az ingázás radikális csökkenése tükrözõdik vissza az iparban foglalkoztatottak arányának drasztikus, közel felére (33%-ról 17%-ra) való visszaesésében. A mezõgazdálkodás eltartó képességének gyengülését mutatja és a mezõgazdaságban foglalkoztatottak arányának kisebb, 24%ról 21%-ra való csökkenése.

A regisztrált munkanélküliek aránya településenként 5-45% között változik, térségi szinten pedig 24,5%. A valós munkanélküliség ennél 32%-kal több, mivel a huzamosan 90%-ot meghaladó tartós munkanélküliség következtében a munkanélküliek zöme már kiesett a regisztrációból.

A munkaképes korúak több mint 1/5-ét jelentõ roma népesség foglalkoztatási viszonyai a többségi társadalométól eltérõen alakulnak. A helyi önkormányzatok becslései és egy reprezentatív felmérés adatai alapján összeállított munkaerõmérleg alapján a legszembetûnõbb eltérés a GYES-en lévõk nagyobb, a rokkantnyugdíjasok és a tanulók kisebb arányában tapasztalható. Ugyancsak az átlagot lényegesen meghaladó a roma munkanélküliek és a roma közhasznú foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatott romák legnagyobb arányban az építõiparban és a mezõgazdálkodásban, fõként az erdészetben dolgoznak.