A Cserehát - rövid bemutatás

Kattintson a térképre!

A Cserehát egy "sziget" Európa közepén, ahol a természeti környezet viszonylag sértetlen maradt és még sikerült a történelmi emlékeket is megorizni a jelen és a jövo nemzedékek számára

• A Cserehát 600 négyzetkilométer területû, a szlovák határhoz közeli, jellegzetesen dombvidéki táj, melyet az Észak-magyarországi Középhegység és a Szlovák Érchegység vonulatai öveznek.
• A Cserehát 84 apró falvában és 4 városában 98 ezer ember él.
• A Cserehát korábban szinte teljes egészében erdõvel fedett terület volt. A múlt században az erdõk java részét kivágták, de még mindig maradtak kiterjedt, vadban gazdag erdõségek. A térség növény- és állatvilága számtalan értéket hordoz, különösen gazdag madártani ritkaságokban. A terület egy része az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület.
• A Cserehát gazdag 13-14.századi kis templomokban, 18-19.századi kastélyokban és kúriákban. Ez utóbbiak közé tartozik a magyarországi barokk egyik legjelentõsebb alkotásaként számon tartott, 99 szobás, freskókkal díszített edelényi Coburg kastély és az erdélyi fejedelemcsalád gazdagságának megalapozója, Rákóczi Zsigmond szülõhelyén, Felsõvadászon álló Rákóczi -kastély. A térség sajátos kulturális örökségét képezik az ország más térségeinél itt gyakrabban eloforduló, impozáns ikonosztázionokkal díszített görög katolikus templomok.
• A Cserehát falvai megõrizték hagyományos építészeti karakterüket. A hosszú, alacsony, fatornácos és kontyolt tetos lakóházak sajátos hangulatot árasztanak.
• A Cserehát sokat megõrzött hagyományos népmûvészetébõl és népszokásaiból. A disznótor, a húsvéti locsolkodás és tojásfestés, a májuskosár még ma is élnek. A falusi konyhákban még ma is fõzik a hagyományos ételeket: a krumpli lángost, a sztrapacskát, a bobajkát, a füstölt húsból készült levest és az erdõk-mezõk kincseibõl nyerhetõ finomságokat: gombát, erdei gyümölcsízeket és szörpöket, házi mézzel ízesített gyógyteát.
• A Cserehát állattartással, sajtkészítéssel, erdõmûveléssel és fakitermeléssel jellemezhetõ hagyományos mezõgazdasági térség. A még ma is jellemzõ tevékenységek a faszénégetés, a káposztatermesztés és -savanyítás, a kertészkedés, a gyümölcstermesztés és -aszalás, a szilva és barack pálinka fõzése. Az ipart a Bódva völgyéhez közeli barnaszén- és kõbányák, az élelmiszeripari, a textil- és faipar kisüzemei, néhány fémmegmunkáló üzem és a kézmûvesek (kovács, bognár, molnár, fonó, szõnyegszövõ, kosárkötõ) jelentik.
• A Cserehát kedvezõ feltételeket kínál az állattartáshoz, a tejtermeléshez, a zöldség- és gyümölcstermesztéshez csakúgy mint a gyógynövények gyûjtéshez és termesztéséhez. Kiválóak a lehetõségek az organikus gazdálkodáshoz, a turizmushoz, az erdõgazdálkodáshoz, a kézmûvességhez, a kézimunka igényes iparhoz vagy szolgáltatásokhoz és az otthoni munkához. Miskolc és Kassa közelsége a kereskedelem számára biztosit elõnyöket.
  

Mindezek ellenére

• A Cserehát egyike Magyarország legelmaradottabb térségeinek
• A Cserehát népessége fogy és elöregszik
• A Cserehát munkanélküliségi rátája országos viszonylatban is nagyon maga. A munkanélküliek száma 1990 óta 12 ezer fõvel növekedett. A munkanélküliek 56%-a 35 éven aluli.
• A Cserehát csak szegényes életkörülményeket képes biztosítani lakosainak.
• A Cserehát szélsõségesen alacsony fizetésekkel jellemezhetõ.