Gazdaság

A Cserehát jövedelemtermelõ, -felhalmozó és tõkevonzó képessége messze elmarad attól a szinttõl, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a térség gazdasága stabil fejlõdési pályára állhasson. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezõgazdasági és ipari tevékenység aránytalan, a helyi lehetõségektõl elszakadó szerkezete, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezõk fejletlensége, az önkormányzati gazdálkodás problémái és a támogatások megszerzésének nehézsége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy még nem alakult ki olyan stabil gazdasági struktúra, amely a térség jövõbeni fejlõdésének biztos alapja lehetne.

A mezõgazdaságban a vállalkozóknak nem csupán a domborzati viszonyokból, talajminõsébõl és száraz éghajlatból, valamint az aprófalvas települési szerkezetbõl adódó nehézségekkel kellett az elmúlt évtizedben megküzdenie, de az agrárpolitika által rájuk rótt terhekkel is.
A mezõgazdaságban a birtokstruktúrára jellemzõ az 5 ha alatti birtokok, az ún. törpebirtokok magas, 96%-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben található mezõgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentõsebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után a szövetkezés gondolatától idegenkednek.

Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet.
Az erdõk nagy része a Borsodi Erdõgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Mindenhol megalakultak a magántulajdonban lévõ erdõk kezelésére az Erdõbirtokosságok, ám ezek a kötelezõ pótláson kívül mást nem fejlesztenek, gazdasági erõt jelenlegi állapotukban nem jelentenek.

Klaszterizáció szempontjából három termékcsoport rajzolódik ki. A bio-élelmiszerek kategóriájában egyelõre csak a méz, egy fajta sütemény és az ásványvíz, potenciálisa zöldség és gyümölcskészítmények jelennek meg. A cukrászati termékekre, marcipánra, csokoládéra épülõ "édes élet" térségi tudatosításához is adottak elemek. A harmadik termékcsoport pedig a térségben egyébként is jelentõs építõiparhoz kapcsolódik. Az építõipari szolgáltatásokat az épületgépeszeti és díszítõ elemek gyártása, ezen belül a kézmûvesség keretében kialakítható homokfúvott üvegek, épületkerámiák készítése egészítheti ki. A szakképzés bõvítésénél és az innovatív tevékenységek betelepítésének ösztönzésénél ezeket az irányokat célszerû figyelembe venni.

A piaci szolgáltatásokon belül a turizmus jelent egyre élénkülõ, ám szerkezetében a jövedelemtermelés szempontjából kevésbé elõnyös színfoltot. A térség adottságaiból következõen a turisztikai ágazatok közül a legolcsóbb öko-turisztikai és falusi turisztikai tevékenységek indultak el. A szálláshelyek többsége is a falusi vendégfogadókban és a turistaházakban jelenik meg. A nagyobb jövedelemtermelõ képességû gyógyturizmus csupán a jósvafõi barlangterápiához kötõdõ 44 férõhely erejéig van jelen. Ugyancsak hiányoznak a vadászathoz, lovas sportokhoz, az igényesebb aktív turisztikai ágazatokhoz kapcsolódó fogadóhelyek és programajánlatok.

A térség jellemzõ ipari termékei

Feldolgozott élelmiszerek

• Tejtermékek
• Ásványvizek és palackozott üdítõk
• Bio-méz
• Gyógyteák
• Kenyér és pékáruk
• Sütemények
• Csomagolt csokoládé
• Marcipán

Könnyûipari termékek

• Konfekcióruházat
• Csomagolt pelenka
  

Vegyiipari termékek

• Csomagolt hypo
• Mûanyagcikkek
• Csomagoló anyagok
• Ragasztók
• Tinta, kréta

Fa- és bútoripari termékek

• Fûrészelt faáru
• Raklapok, kábeldobok
• Bútor

Épületgépészeti és -díszítõ termékek

• Kovácsolt vas kerítés
• Díszítõkõ
• Térbeton burkolók
• Távirányítású garázsajtó
• Kazánok
  

Fémipari termékek

• Fémtõmegcikk
• Hûtõelemek
• gépalkatrészek

A térség meghatározó vállalkozásai